A zajt három jellemző tulajdonságával tudjuk leírni, amelyek a következők:
• intenzitása,
• időbeli lefolyása és
• a frekvencia spektruma.
A 40-65 dBA hangnyomásszintű zajok pszichés hatásokat váltanak ki.
A 65-85 dBA közöttiek magatartásbeli változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, melyeken a munka végzéséhez fokozott figyelem szükséges: (pl.: irodák, vezérlőhelyiségek), illetve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz.
85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága – az egyéni érzékenységen túlmenően – elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ.
A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet.
Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk.
A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belsőfülben található szőrsejtekben, illetve azok működésében mutathatók ki.
A szőrsejtek károsodása együtt jár az un. kóros hangosságfokozódás jelenségével, mely az exponált és károsodott dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg.
Ez a kóros működés maradandó és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése!
A fej közelében létrejövő hanghatások következtében hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak következménye, hogy a közeltérben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 dB-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki.
Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státuszának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti állapotot fokozott expozíciós stádiumnak nevezzük. Az expozíciós idő növekedésével a halláscsökkenés fokozatosan átterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jellemző az 500-2000 Hz felé fokozatosan emelkedő hallásküszöb. Attól kezdve, amikor a károsodás már ráterjed a beszédfrekvenciára, beszélünk foglalkozási megbetegedésről.
Tapasztalatok szerint a 100 dBA-t meghaladó hangnyomásszintű zajok, valamint az impulzusokat (kalapálás) tartalmazó expozíció fokozottan veszélyesek.
A hallásvédő eszközökre az
MSZ EN 351-1 Fültokok,
MSZ EN 351-2 Füldugók,
MSZ EN 351-3 Zajvédő sisakok.
szabványok vonatkoznak.
A szabvány mellett fel kell tüntetni az SNR értéket. Ez a súlyozott átlag zajcsillapítási érték, amely mellett a frekvencia sávonként mért konkrét értékeket is meg kell jeleníteni.
Ezek fontos információkat tartalmaznak a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.
A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót.
A munkahelyi zajexpozíció hatására kialakuló halláskárosodás a foglalkozási eredetű megbetegedések körébe tartozik.
A KIALAKULT HALLÁSCSÖKKENÉS NEM GYÓGYÍTHATÓ! és a munkavégzésre való alkalmasságot nagymértékben befolyásolhatja!
A zajexpozíciókkal kapcsolatban, a munkáltató kötelezettségeit rendelet határozza meg. [66/2005. (XII. 22.) EüM r.]
A rendelet előírásait minden szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során, a munkavállaló zajból származó kockázatnak van kitéve.
Határértékek:
alsó beavatkozási határérték: 80dB
felső beavatkozási határérték: 85dB
zajexpozíciós határérték: 87dB (átlagosan nem haladhatja meg a zajszint)
Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek fennállásához, biztosítani kell a megfelelő zajszintet!
Hogyan tudjuk ezt megtenni?
zajt a keletkezési helyén csökkentjük
ha ez nem megoldható, akkor egyéni hallásvédő eszköz használatát szükséges bevezetni (Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát.)
Zajmérést kell végezni és a kockázatokat meg kell határozni akkor is, ha új munkahelyet, technológiát, gépet létesítünk, új munkakört alakítunk ki, vagy ezekben változás következik be. Illetve a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásakor.
Amennyiben a határérték túllépés megállapításra került, 80-85dB között tájékoztatni kell a munkavállalókat arról, hogy milyen zajban dolgoznak.
Ez történhet oktatás keretében is, ahol tájékoztatást adunk:
a kockázatértékelés eredményéről (a kockázatok értékelésénél figyelemmel kell lenni többek között: a zaj szintjére, időtartamára, beavatkozási és zajexpozíciós határértékekre. Meg kell vizsgálni a hallásvédő eszközök rendelkezésre állását, munkaidőn túli zajexpozíciós hatást, gyártói információkat, zaj és rezgések munkavállalóra gyakorolt hatását, zajcsökkentő berendezések meglétét) megtett védőintézkedésekről a zajhatás következményeiről – Mit okozhat? Halláskárosodást, mely nem gyógyítható!
halláskárosodásra utaló jelek felismerésének, bejelentésének módjai
hallásvédő eszköz használatáról, tisztításáról ki kell oktatni, meg kell tanítani, gyakoroltatni szükséges a munkavállalókat. (pl: hogyan kell használni és miért nem lehet többször felhasználni egyszerhasználatos füldugót?) Sajnos munkánk során sokszor látjuk azt, hogy nem tudják a munkavállalók, hogyan kell megfelelően használni a füldugókat. Nem megfelelő használat = nem megfelelő védelem!
80dB határértéknél a munkavállalók számára a testi adottságaiknak megfelelően biztosítani kell hallásvédő eszközt.
85dB határérték felett a hallásvédő eszközt biztosítani kell és használatát meg is kell követelni!
A munkáltatónak a hallásvédő eszköz használatát rendszeresen ellenőrzi kell, ha a munkavállaló megtagadja a használatot, őt el kell tiltani a munkavégzéstől!
A foglalkozás eü orvos által meghatározott időközönként + a munkakörbe lépéskor és a munkahelyről való kilépéskor a munkavállalót hallásvizsgálatra kell küldeni!
(A záróvizsgálat a munkáltató biztosítása arra, hogy ha nincs halláskárosodás, akkor a későbbiekben kizárható az ezzel kapcsolatos kártérítési igény.)
Munkavállalók védelmének biztosítására, előzzük meg a halláskárosodást!
Az egyszer használatos füldugó kényelmes és puha, ami nem csak a zajos munkahelyekre, de iskolai és sportversenyekre, otthoni zajvédelemre, társasház nem kívánatos hangjainak kiszűrésére, és nem utolsó sorban ha esetleg párod horkolással küzdene, a nyugodt alvásod biztosításához is ideális választás lehet.
Úgy tapasztaltuk, hogy sokan tanácstalanok vagytok a használatát illetően, ezért készítettem egy rövid leírást:
- A hab füldugót sodorjuk össze, a megfelelő összesodrás nem is gondolnátok, de nagyon fontos az egyszerhasználatos füldugóknál. Két ujjunk között - hüvelyk és mutató - lassan sodorjuk össze, és ahogy a füldugó egyre kisebb lesz, úgy nyomjuk össze egyre nagyobb erővel, míg az egy összepréselt, tömör hengerré nem alakul.
- A füldugó megfelelő beillesztéséhez, az egyik kezünkkel a fejünk fölött átnyúlva, az ellentétes oldalon lévő fülünket fogjuk meg, és azt felfelé-hátra enyhén húzzuk meg, így a hallójárat kiegyenesedik, és ezáltal a behelyezés is könnyebbé válik.
- Behelyezést követően a füldugó kitölti a hallójáratot. (fontos, hogy ne erőltessük a rosszul összesodort füldugó behelyezését) - A nem megfelelően behelyezett füldugó nagy része kilátszik a fülből, ha viszont helyesen van behelyezve, akkor azt szemből nem is lehet látni, hogy a fülben van.
A fertőzés, fülgyulladás elkerülése érdekében fontos, hogy minden alkalommal új füldugót használjunk!
